Logopédia

Pöszeség, pösze terápia

Az artikulációs eltérés (pöszeség) a gyermekkor leggyakoribb beszédhibája. Akkor beszélünk róla, ha a kiejtés, hangképzés eltér az anyanyelv artikulációs normáitól. Találkozhatunk egészen enyhe, egy-két hangra kiterjedő eltéréssel, de akár 10-12 vagy még több hangot érintő, általános pöszeséggel is, ami a beszédérthetőséget jelentősen csorbítja vagy lehetetlenné teszi.

A pöszeség a kisgyermekkor velejárója, ilyenkor élettani pöszeségről beszélünk. Középső csoport végén, nagy csoport elején azonban már szükséges beavatkozni, hogy minél előbb kialakuljon a tiszta artikuláció. Javítása, direkt logopédiai módszerekkel, óvodás korban (4; 5) - 5 éves kortól ajánlott.

Az artikulációs eltérést óvodás korban rendezni szükséges, mivel a beszéd tisztasága az olvasás-írás tanulásra nagymértékben hatással van, továbbá a kommunikáció minőségét, a kortársközösségbe való beilleszkedést szintén jelentősen befolyásolja.

Várjuk 5 éves kortól azokat a gyerekeket, akik egy vagy több beszédhangot helytelenül vagy egyáltalán nem ejtenek.

Logopédiai vizsgálatot követően ajánlunk rendszeres pöszeterápiát30-45 perces időtartamban (beszédállapottól függően) heti két alkalommal.

Beszédkésés, beszédindító terápiák

Gyakran előfordul, hogy a hozzánk forduló családok elsődleges problémája a beszédkésés. Akkor beszélünk beszédkésésről, ha a hangadás csekély és az első szavak megjelenése két éves korban sem történik meg, vagy egy-két szó megjelenik, de a beszédfejlődés megreked. Ennek többféle oka lehet, nem mindig csupán logopédiai problémáról lehet szó. Megkésett beszédfejlődés: késve indul, lassabb ütemben zajlik, de a normál beszédfejlődés minden fázisa jelen van a gyermek beszédfejlődésében.

Mikor beszélhetünk megkésett beszédfejlődésről?

Ha a gyermek 2-2;5-(3) éves, és még nem beszél, intellektusa ép, hallása ép, szociális készségei, játéka életkorára jellemző vagy azt megközelítő szinten van. Az is előfordulhat, hogy megindul a hangadás és a beszéd is, de beszéde nehezen érthető (esetleg csak a család érti), szókincse szegényes, nem birtokol 70 szavas szókincset, aktívan nem használ szókapcsolatokat. Sokszor fordul elő nyelvtani és nyelvhelyességi hiba. Ezek a problémák jó beszédértés mellett állnak fenn. Gyakran jellemző, hogy a mozgásfejlődésben elmaradás tapasztalható.

Ilyenkor fontos, hogy beavatkozzunk, megsegítsük a kisgyermek kommunikációs és beszédfejlődését. A gyermek egyéni adottságaihoz igazodva a következő terápiákat tudjuk ajánlani:

Egyéni beszédindító terápia

A kisgyermek az anyával együtt vesz részt a logopédiai foglalkozáson. A logopédiai felmérést követően a gyermek fejlettségi szintjéhez igazodva a szükséges területeken segítjük a beszédfejlődést, a szülőnek mintát adva, az otthoni foglalkozást elősegítve törekszünk a beszéd és a kommunikáció fejlődésének előmozdítására.

Csoportos beszédindító/beszédfejlesztő terápia

2 kisgyermek anyával együtt vesz részt a foglalkozásokon. A célirányos, játékos, mozgás, ritmus, ének, beszédfejlesztő feladatokban az anyáknak is aktív szerepük van. A csoport adta lehetőség fontos eleme a szociális készségek fejlesztésére is.

Várjuk tehát azokat a gyermekeket, akik 2-2,5 éves korban nem beszélnek, vagy szókincsük szegényes, nem éri el az 50-70 szót, nem használnak szókapcsolatokat.

Beszédészlelés- és megértés terápiája

Tapasztalatok alapján megállapítást nyert az a tény, hogy a gyermekek iskolai nehézségeit sok esetben az anyanyelv nem megfelelő fejlettségi szintje okozza. Ez nemcsak a gyermek érthető, tiszta és nyelvtanilag helyes beszédének kialakulását jelenti, hanem a gyermek által hallott beszéd életkornak megfelelő szintű befogadását, feldolgozását is. Az olvasás, írás, de a tanulás alapja is a jól működő beszédészlelés és beszédértés. Tehát, ha ezen a területen elmaradás tapasztalható, az mindenképpen kihatással van a gyermek iskolai teljesítményére.

A beszédészlelés: a beszédhangok, hangkapcsolatok felimerését jelenti. Azonosítani tudjuk a beszédhangokat, vagy azok hosszabb rövidebb kapcsolatait.

A beszédértés: a szavak, mondatok és a szöveg megértését jelenti. E két folyamat zavarának vagy elmaradásának azonosítása nagyon nehéz óvodás és iskolás korban is.

Várjuk azokat a gyerekeket, akikre több tünet is jellemző az alábbiak közül:

Óvodás korban
  • tartós hangejtési zavar
  • átlagosnál jobban torzítja a szavakat
  • hibás beszédszerkezeteket használ tartósan
  • szókincse szegényes
  • keveset beszél az óvodában
  • vagy éppen állandóan „locsog”
  • sokszor visszakérdez
  • nem szeret telefonálni
  • gyakran nem figyel oda
  • feladatokat lassan, megkésve hajtja végre
  • oviban nem, de otthon viszont szívesen beszélget
  • nem köti le a mesehallgatás, vagy csak akkor, ha sok kép van benne
  • nehezen tanul verset, mondókát
  • szeret egyedül játszani
Iskolás korban
  • gyakran figyelmetlen
  • nehezen követi az óra menetét, lassú
  • a dolgozat elkészítéséhez kevés az idő
  • önállóan nehezen dolgozik az órán
  • ingadozó az iskolai teljesítménye
  • rosszabb a teljesítménye, mint a képessége
  • nem aktív a tanórákon
  • tartós olvasási, írási problémái vannak
  • nem érti az olvasott szöveget
  • tollbamondásnál, másolásnál sokat hibázik
  • nehezen fogalmaz
  • rendezetlen az írásának külalakja, sokat javít
  • nem tud otthon egyedül tanulni
  • amit megtanul, másnapra már elfelejti

Diszlexia-prevenció

Amennyiben felmerül a diszlexia veszélyeztetettség esélye diszlexia prevenciós terápiában szükséges részesíteni a gyermeket, ami esélyt ad arra, hogy az iskolai olvasás – írása tanulás területén kellően felkészüljön. Az időben észrevett kezdeti probléma jó eséllyel kezelhető.

Célzott nyelvi fejlesztésben részesítjük a gyermeket a terápiában, mely során az olvasás tanulásához szükséges részképességeket sajátíthatja el játékos formában. Magában foglalja többek között a beszédészlelés és beszédértés, a szeriális képesség, az idői és téri tájékozódás, a hangtani tudatosság, a verbális és a vizuális emlékezet, illetve figyelem fejlesztését.

Egyéni vagy max 2-3 fős csoportos terápiára várjuk azokat az 5-6 éves korú óvodásokat, akikre több tünet is jellemző az alábbiak közül:

  • megkésett/ akadályozott beszédfejlődés
  • nehezen induló nyelvi fejlődés
  • mozgásfejlődés késése, később kezdett ülni, járni
  • diszharmónikus mozgás
  • ügyetlenség a kézműves tevékenységekben
  • kusza rajz, görcsös ceruzafogás
  • szegényes szókincs
  • korlátozott beszédmegértés
  • nehézkes verstanulás
  • rossz kifejezőkészség
  • szótalálási nehézség
  • nehezen javítható, elhúzódó pöszeség
  • bizonytalan alak, forma, nagyság, szín felismerés, differenciálás
  • kialakulatlan dominancia, nem egyértelmű melyik a domináns kéz
  • rossz ritmusérzék
  • egyhangú, monoton beszéd
  • szórt figyelem
  • nem tudja a testrészek neveit
  • nehézkes térbeli és időbeli tájékozódás (téri irányok, napok stb.)
  • nehézkes soralkotás

Diszlexia, diszgráfia terápia

A diszlexia, egy olyan sajátos olvasási zavar, melyre jellemző, hogy a gyermek olvasási teljesítménye jelentősen elmarad a korának és intelligenciájának megfelelően elvárható szinttől.

Az olvasás, az írás és a helyesírás zavarai szorosan összetartoznak. A diszgráfia (írászavar) megjelenhet önállóan is, vagy lehet a diszlexia írásbeli megnyilvánulása. Tünetei megnyilvánulnak az íráskészség gyengeségében, valamint helyesírási hibákban. Lehet a rossz mozgáskoordináció tünete is.

A fel nem ismert diszgráfia miatt a gyereket lustának, ügyetlennek minősíti a környezete: tanárok, szülők egyaránt. Önértékelése nagy károkat szenved, önképe negatív; szorongani kezd, vagy agresszívvá válik.

A következmények egész életükre kihatnak: lemaradnak, és sokkal kevesebbet tanulnak meg, mint amennyire szakszerű segítséggel képesek lennének. Nagyon fontos, hogy a tanulási zavart időben felismerje a szülő vagy a pedagógus, és a gyermek megfelelő kezelésben részesüljön.

A terápia során, az egyéni szükségletekhez igazodó tervek mentén haladva, a beszédészlelés, beszédértés, hanganalizálás, vizuális, akusztikus differenciálás, szerialitás, emlékezet és az olvasáshoz, íráshoz szükséges egyéb területek összehangolt fejlesztése valósul meg.

Várjuk azokat az iskolás gyerekeket, akikre több tünet is jellemző a felsoroltakból:

  • olvasásban vagy írásban összetéveszti egymással a betűket
  • sok hibával, lassan olvas, és a leírt szöveg tartalmát nem érti meg,
  • felcseréli a betűk, esetleg a szótagok sorrendjét,
  • kihagy betűket, vagy ha felesleges betűket szúr be,
  • nehezen jegyez meg új dolgok nevét,
  • nehézséget okoz számára a nyelvtanulás,
  • hamar elfárad tanulás közben,
  • panaszkodik, hogy nem látja jól a szöveget, vagy olvasás közben a szemét dörzsöli,
  • az iskolai eredményei nem érik el azt a szintet, melyre az esze alapján képes lenne.
  • az írása rendezetlen, kusza, nem igazodik a vonalrendszerhez; a vonalvezetés hullámzó.
  • a betűk formája változékony
  • betűket, szótagokat kihagy, betold, sorrendet felcserél
  • a szavak közötti távolság nagymértékben különböző
  • hibázik a szavak egybe- illetve különírásában
  • a ceruzafogása eltér a szokásostól, görcsösen fogja az írószert, erősen rányomja a papírra, és gyakran felkapkodja.
  • a hosszú-rövid hangokat nem tudja megkülönböztetni
  • a hagyományos írásmód különösen nehéz a számára

Fontos megemlíteni a mozgásterápiák fejlesztő és megelőző szerepét, így a szenzoros integrációs terápiát, pl. a TSMT terápiát!

Keressen bennünket bátran!
Elérhetőek vagyunk: Hétfőtől-péntekig 8:00-19:00 óráig
Tel: +36/20-9383-747
E-mail: cseperedo@gmail.com